A klímaberendezés működési elve
A legismertebb osztott (split) rendszerű klímák egy beltéri és egy kültéri egységből állnak. Az egységeket a falon keresztül rézcsövek kötik össze, melyeken keresztül egy hűtőközeg áramlik. Ennek a hűtőközegnek a kitágulása és összenyomása végzi el a kompresszorral a hőközvetítést a berendezés két része között. A lakásból kivont hőmennyiség a kültéri egységen keresztül történik. A beltéri egység ventilátora a szoba levegőjét áramoltatja át a rézcsövekben keringő hűtőközeg által lehűtött belső hőcserélőn. Ennek a technikának köszönhetően hűti le a levegőt a lakásban.
Gyakori tévhit, hogy a klímák használatával friss levegő jut be a lakásba. Mivel teljesen zárt rendszerként működik, rendszeres szellőztetésre van szükség, még hűtés mellett is, hiszen az lehasználódott levegő rossz közérzetet és fejfájást is okozhat. A beltéri és kültéri egységeket még elektromos vezetékek is összekötik, ezeken keresztül kap áramot a készülék és a vezérlése is ily módon történik.
Egyéb tartozékai közé soroljuk a cseppvízcsövet, amit el lehet vezetni a falban vagy a kábelcsatornában. Feladata a beltéri egységben keletkezett nedvesség elvezetése. A kivezetés rendszer ellenőrzése nagyon fontos, hiszen a cseppvíz sok port és más szilárd anyagokat is összegyűjt. Ha véletlenül dugulás következne be, akkor a víz a beltéri egységnél, a falon kezdene lefolyni, ami kellemetlenségeket okozhat.
Feszültség forrása lehet a közös légtérben tartózkodó személyek között, hogy hány fokra is legyen állítva a klíma hőmérséklete a távirányítón, hiszen valakik szerint pont jó, valakik szerint pedig már hideget fúj. Bármennyire is hihetetlen ez egy felesleges kérdés, mivel mindegyik klíma ugyanolyan hőmérsékletű levegőt szállít, tehát nem a légszállítási hőmérsékletet állítjuk, hanem a kapcsolási pontokat.
A klímaberendezés típustól függően 10-14 fokos hideg levegőt szállít minden esetben. A távirányítón kizárólag a kikapcsolási és bekapcsolási hőmérsékletet lehet állítani és a hűtés intenzitását (ventillátor fokozat), a kifújt levegő hőfokát nem!
Mennyit fogyaszt a klíma, mennyi áramot vesz fel, elbírja-e a hálózat?
Klímavásárlás esetén fontos kérdés a jövőbeli fogyasztás felmérése. Légkondicionálónk fogyasztása nagyban függ a teljesítményétől, valamint attól, hogy hogyan használjuk. Kínálatunkban megtalálható inverteres klímaberendezések fogyasztása csupán töredéke a korábbi „on-off” technológiájú klímatípusoknak.
Ha egy porszívót elbír a belső hálózat, akkor a klímát is. Egy korszerűbb épület esetén egy normál 2,5-3,5 kW közötti teljesítményű klímát minden szabványos hálózatnak el kell bírnia. A készülék névleges hűtő-fűtő teljesítménye nem egyenlő a villamosenergia-teljesítménnyel. Vagyis egy normál 3,5 kW-os inverteres klíma nem 3,5 kW áramot fogyaszt, hanem ennek az értéknek maximum a harmadát, kb. 1000-1200 kWh-t (ez függ attól is, hogy a klímát milyen időszakban, mennyi időtartamig stb. használják). Egy átlagos helyiséget tekintve, a teljes nyári szezonban összesen nagyjából 25 000 Ft plusz költséggel lehet számolni.
Inverteres légkondicionáló működése
Napjainkban szinte már csak ez a fajta klíma van forgalomban, hiszen működése sokkal modernebb a korábbi, elavult ON-OFF klímákhoz képest. Az inverteres klíma igazán sosem kapcsol be vagy ki, ezáltal elkerülhető a bekapcsoláskor jelentkező áramlökés, ami az elektromos hálózatot jelentősen leterhelheti. Az inverteres teljesítményvezérlés állandó szabályozást tesz lehetővé, ezáltal az inverteres klímaberendezés pont akkora teljesítménnyel üzemel működésének minden pillanatában, amekkorát a körülmények megkívánnak.
H és GEO tarifák
Mi az a H tarifa?
Egy gazdaságos és környezetbarát, megújuló energiát használó berendezésekre vonatkozó villamosenergia szolgáltatás.
Október 15-től április 15-ig vehető igénybe, de a nap 24 órájában rendelkezésére áll.
Főleg fűtésre ajánlott – fűtési idényben a kedvezményes H tarifa kerül kiszámlázásra, míg az ezen kívüli időszakban (pl. nyáron hűtési üzemmódban) normál A1-es tarifa.
Díja 30-40 %-kal kedvezőbb, mint az A és B tarifáé.
Külön mért, kéttarifás mérőberendezés (2 villanyóra) szükséges hozzá.
Milyen készülékekhez igényelhető a H tarifa?
Megújuló energiaforrásokhoz kiépített rendszerekhez használható.
Fan-coil-os hőszivattyús vagy direkt elpárolgású hőszivattyús klímás rendszerekhez használható fűtés esetén.
Split klíma berendezések esetében olyan készülékekre érvényes, amelyekre a minimum COP értéke 3.
Mi az a GEO tarifa?
Egy környezetbarát, megújuló energiát használó berendezésekre vonatkozó villamosenergia szolgáltatás vezérelt csatlakozási ponttal rendelkező fogyasztóknak, ami egy vezérelt, külön felszerelt villanyórát jelent. A mérési hely kialakításáról a fogyasztónak kell gondoskodnia.
Egész évben használható, kivéve naponta 2 x 2 órára szünetel az áramszolgáltatás (8.00-10.00 illetve 16.00-18.00 között), tehát ebben az időszakban a fűtés is szünetel.
Ajánlott felületfűtés / felülethűtés hőleadóval ellátott rendszerhez, ill. nagy hőtároló tömeggel rendelkező épületekhez.
Díja 30-40 %-kal kedvezőbb, mint az A és B tarifáé.
Milyen készülékekhez igényelhető a GEO tarifa?
Csak hőszivattyús berendezésekre, ezen belül egyes klímaberendezésekre igényelhető, mellyel fűteni és hűteni lehet. 2-6 kW közötti névleges fűtőteljesítmény esetén a minimum SCOP érték: 4.1, míg 6,1-12 kW közötti névleges fűtőteljesítmény esetén a minimum SCOP érték: 3.8
SEER és SCOP értékek
2013 januárjától a légkondicionáló rendszerekkel kapcsolatos energetikai adatok számítására az EU-ban korábban általánosan használt EER és COP helyett a szezonális hatékonyságon alapuló SEER és SCOP szabványt alkalmazzák. Az energiával kapcsolatos eszközökre vonatkozó (rövidítve ErP) irányelv módosításai pontosabb tájékoztatást adnnak a fogyasztóknak a 12 kW-nál kisebb névleges teljesítményű légkondicionáló berendezések és hőszivattyús rendszerek valós hatékonyságáról.
Szezonális energiahatékonysági tényező (SEER) – Ez az érték a készülék teljes energiahatékonysági tényezője, amely a teljes hűtési szezonra vonatkozik. A tényező kiszámításához az éves hűtési igényt kell elosztani a hűtésre felhasznált éves áramfogyasztással.
Szezonális teljesítmény együttható (SCOP) – Ez az érték a készülék teljes teljesítmény- együtthatója a teljes fűtési szezonra vonatkozóan (az SCOP értéke egy meghatározott fűtési szezonra vonatkozik). A tényező kiszámításához a referenciának számító éves fűtési igényt kell elosztani a fűtésre felhasznált éves áramfogyasztással.
